A pajzson felül arany (sárga) színű ötágú sisakkorona nyugszik, jobb oldalról heroldalakként fegyverzett fekete sas képe, baloldalt fegyverzett arany oroszlán képe látszik. A jobb felső pajzsmezőben égszínkék mező előtt smaragdzöld talajon áll Szent Gellért alakja. Tőle balra természetesen ábrázolt mészkő (ezüst) színű, a címer széléig terjedő sziklafal (a Kelen, később Gellért-hegy). A püspök lába előtt smaragdzöld mezőben hullámos ezüst /fehér/ pólya, a Dunát jelképzei. A püspök természetes ábrázolású alakján fehér karing van, amelyet kívülről arany palást fed, alul arany színű stóla két vége látszik. Baljában arany kampójú pásztorbotot tart, jobbjában ezüst hegyű lándzsát fog, amelyből ezüst pálmaág hajt ki. A jobb alsó pajzsmezőben egy arany mezőben jobbra forduló álló, sólyomféle fekete madár /turul/ képe. A bal felső mezőben vörös alapon jobbra forduló, növekvőben lévő fegyverzett arany oroszlán. A bal alsó mezőben Torontál vármegye címere, mely egy vágással szabdalt pajzs, benne a pajzsfő jobb oldalán vörös mezőben zöld alapon ezüst vár, hármas osztatú várfokán középen bal felől lobogó ezüst zászló, benne középen fekete kereszt. A pajzsfő bal oldalán égszínkék alapon emberi arcú arany napkorong. A pajzsfő középen, alatt haránt futó egyenes ezüst pólya. A pajzstalpat egy középen elhelyezkedő szarufa osztja három részre, amelyben jobbról égszínkék mezőben ötszínű stilizált ezüst virág, a bal mezőben vörös mezőben ugyanez az ötszirmú stilizált virág, a szarufa által közrefogott ezüst mezőben lefelé nyíló arany színű bőségszaru, amelyből természetes színű gyümölcsök hullanak. Középen a boglárpajzsban Csongrád vármegye címere, a pajzsderék és a pajzstalp égszínkék mezejében három hullámos ezüst pólya (a hagyomány szerint a Tisza, a Maros és a Körös jelképe). A pajzsfő arany mezejében a jobb felé fordulva felszálló fegyverzett fekete sas képe.